7.rész

Mindenképpen beszélni akartam Adammel. Kerestem, de sehol nem találtam. Egyszer csak láttam az autóját beállni a suli parkolóba. Mentem volna oda hozzá, de amit láttam, attól gombóc lett a torkomban.........

Az autóból Adamen kívül egy szőke csaj is kiszállt, akivel megfogták egymás kezét, és megcsókolták egymást. Én berohantam a suliba. Az iskolában még nem voltak olyan sokan, de láttam ahogy néznek rám.Bámultak ahogy rohantam. Éreztem hogy összeroskadok a folyosón, de bírnom kellett. Futottam ahogyan csak bírtam, könnyeimet elfolytva. Mikor bezárkóztam az egyik vécébe. A könnyek kitörtek belőlem. Haza akartam menni. Meg akartam halni. Éreztem a fájdalmat legbelül. Nem értettem, miért. Én teljesen kitártam magam előtte, ő pedig becsapott. Nem értettem semmit. Hiszen nem is volt barátnője. Azthittem, valami jó is történhet velem ebben a kurva életben.-

 Hallottam hogy valaki bejön a klotyóajtón. Nem mondott semmit, csak be topogott. Lehajoltam, hogy megnézzem a cipőjét. Néha azért feltakaríthatnák a padlót. Áll rajta a dzsuva.
A lánynak olyan cipője volt, mint annak a csajnak a parkolóból. Kiakartam menni, de elgondolkoztam rajta hogy....áá a francba is miért ne? Kirontottam.
-Hello!-mondta a baba arcú lány.
-Csá-mondtam úgy, mintha haragudnék rá.
-Látom nincs jó napod!-mondta idiótán vigyorogva-Sophie vagyok! Téged hogy hívnak?
-Zoo-néztem vissza rá az ajtóból becsapva magam után.
-Zoo?-hallottam a kérdését az ajtó felől.
Igen, ez a nevem. Lehet hogy fura, de ez van. Mindegy, már kibírom ezt a napot. Kinyitottam a szekrényemet és bedobtam a könyveimet.
-Zoo?-szólt hozzám furán Avan.
-Mi van?-förmedtem rá.
-Mit csinálsz?
-Könyveket vagdosok a szekrényembe! Nem látszik?-mondtam dühösen.
-Mi a baj kislány?-mondta félredöntött fejjel.
-Semmi-mondtam elcsuklott hangon.
-Persze...ismerem ezt a hangot. Mond már meg!
-Gyere velem!- karjánál fogva behúztam a szertárba.
-Szóval, az van hogy ma reggel kerestem Adamet, de nem találtam, aztán láttam egy másik csajjal aztán, berohantam a vécébe, sírtam, bejött az a csaj, beszéltem vele, és most teljesen össze vagyok zavarodva.
-Ühümm..értem. De ez miért baj?
-Hogy miért? Hát csak azért mert fülig bele vagyok zúgva Adambe!
-Ja..ugy már érthető! És miért vagy féltékeny? Hiszen csak eggyütt láttad őket!
-Megcsókolta!ÉRTED?! MEGCSÓKOLTA!!!!-mondtam teljesen kifordulva magamból.
-Értem!
-És tegnap este engem is megcsókolt. és nagyon fáj nekem hogy....nem is tudom...közben teljes  lelkiismeretfurdallás nélkül megcsalta a csajt? És most meg engem is? Ennyit érek?-kiabáltam már zokogva.
-ja....elképzelhető-mondta gondolkodó fejjel.
-MI?-kérdeztem megállva.
-ja....nem az....elképzelhetetlen. vagyis...persze...Adam megcsalta!!!-mondta összezavarodva.
-NEM! Én nem tudnám ezt elképzelni Adamről!!
-nem lehet hogy félre nézted? Talán csak arcra puszi volt.-vígasztalt.
-láttam amit láttam. ezt inkább vele kéne megbeszélnem.-mondtam magabiztosan.
-igen! beszéld meg vele! ez a megoldás-mondta okoskodóan.
-már megyek is!-mondtam felszabadultan.
De egyáltalán nem voltam boldog, nem tudtam, hogy most MIVAN?

*Adam szemszöge*

Mindenhol kerestem Zoo-t, de nem találtam. Lehet, hogy meglátott engem és Sophie-t? Remélem nem!
Besiettem a suliba. Ott állt a folyósó végén. Szemei dühösen néztek rám, csak úgy szikráztak.  Fekete körmei szinte égtek ahogy a napfény rájuk szórta fényeit.....még kortyolt egyet kávés poharából, mielőtt megindult felém. Nem tudtam mire számítsak, de azért felkészültem a legrosszabbra. Csak imádkozni tudtam, hogy nem látott meg minket....

Bocsi hogy késtem vele, és hogy rövid lett. Higgyétek el, igyekeztem folyton leülni, és irni, de mostanában elvagyok havazva. Remélem, ennek ellenére még olvastok, és szeretitek a blogot. Sajnos, vagyis hurrá, nyári munkát kell vállalnom és hát nem gépezhetek minden nap nyáron. De azért remélem, hogy itt lesztek mellettem és tudom folytatni. Addig is bíztassatok pár komival, meg feliratkozással.:) Puszi:*