2013. május 11., szombat

2.rész


Siettem fel az emeletre földrajzra. Már majdnem az egészről lemaradtam. Most nem annyira örültem neki mert majdnem bukásra állok belőle. Mikor beléptem csak úgy dobáltak a kérdésekkel:
-Na milyen volt beverni a ribancnak?-ezt Mike mondta a hátsó padból, a legjobb barátom. Igen egy fiú a legjobb barátom.:

A többi fiú a hátsó padban mág hozzám fűzött pár dolgot:
-Ügyes voltál csajszi.
-Szépvolt kislány.....stb
Szóval lehuppantam Mike mellé és válaszoltam neki halkan:
-Kurva jó érzés volt.:D
Aztán pacsiztunk egyet.
A tanár ránkszólt hogy hagyjuk abba az ünneplést mert ez nem érdem, hanem szégyenleni való...blablabla.
Ebédszünetben odaültem a srácokhoz, ők meg fölemeltek és a nevemet ordítozták. Az egész ebédlő minket  nézett , de egyáltalán nem érdekelt.
-Hé, spanok mit szólnátok ma délután egy kis mászkáláshoz a városban?-szólt Adam a leghelyesebb srác akit valaha láttam. Olyan édes, és fülig bele vagyok...
-Benne vagyok-szóltam
-Szerintem mindannyian benne vagyunk-szólt Mike-igaz skacok?
-Ja-szólt a másik legjobb barátom, Michael-már énis akartam szólni, hogy jöjjünk össze valamikor.
-Akkor meg van beszélve. Ma olyan 6 körül, a konténer mögött-a konténer a mi szentélyünk, mindig ott szoktunk találkozni.
Aztán becsengettek. Jöttek a "kedvenc" óráim: matek, fizika.
Órák után hazamentem a világ legjobb
bátyójához, Jerryhez.
Mikor kinyitottam az ajtót, megjelent előttem. Elémtornyosult.
-Heloo kislány!-mondta furán
-Szia. Elengednél?
-Nem. Sajnos nem lehet.
-Miért?
-Az igazgató telefonált. Ezt most nem úszod meg kiscsaj!
-Basszus. Nem hiszem el.
-De, hidd csak el. Ki is osztom a büntetést: 1 hónapig nincs spanozás, telefon, számítógép. És 1 hónap szobafogság. Mondjuk.........-*rápillant az órájára*- mostantól.
-Ezt nem teheted velem-trappoltam  fel a lépcsőn-UTÁLLAK!!!!!!-és becsaptam az ajtóm. Rázártam. A táskámat levágtam a földre. Ráhuppantam az ágyra és megmarkoltam a nagy plüssmacim. Közben elgondolkoztam, hogy mekkora barom vagyok. Hogy mekkora hülyeséget csináltam. Jó, tudom megérdemelte a ribanc, de most már túllőttem a célon.
*kopogtatás*
-Zoo!!! Manó, engedj be!
-Nem akarlak!! Szívódj fel!!
-Most azonnal engedj be, különben lesz abból az 1 hónapból 2 is!
Nem volt más választásom, ha nem akartam több büntit. Szóval kinyitottam.
-Mit akarsz?-töröltem le az elfolyt szemfestéket.
-Beszélni a butus fejeddel.-mondta cuki félredöntött fejjel.
-Oké, gyere.
Leültünk az ágyra és megbeszéltünk mindent. Persze a büntetést megkapom.
-Figyelj mielőtt odaadom a telóm, had hívjam fel Mike-ot.
-Oké kapsz 5 percet. Öt perc múlva a konyha asztalon szeretném látni a mobilod.
-Rendben.
Kiment. Mike számát tárcsáztam. Kicsörgött.
-Hállóó
-Szia Mike!
-Zoooo! Szia! Mizu kiscsaj?
-Figyelj..a bratyóm megtudta a "dolgot", ugyhogy a mai mászkálás részemről lemondva. És az elkövetkezendő hónapban is az összes.
-Sajnálom csajszi. Hiányozni fogsz. Kitartás.
-Köszi. Meglesz. Csá.
-Csá.
Letettem. Rohantam le a lépcsőn a konyhába és a telóm letettem az asztalra.
-Jerrrryyyyy!!!!
-Igen?
-Nem nézhetném még ma veled az Így jártam anyátokkal-t?
-Na gyere te rosszcsont! De csak ma. Holnaptól bünti.
-Köszi!!Imádlak!!
- Az előbb még nem utáltál??
-De, csak már megváltozott a véleményem.:)
-Zoo.:)
-Jerry.:)
Tévézés után lefeküdtem, kikapcsoltam a vekkert és örültem, hogy végre hétvége van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése